06/11/2026
30 év tapasztalatának margójára…( mert kikívánkozik)🙏
Gondolatok a népi gyógyászatról, a piócázás hagyományáról és a gyógyító ember felelősségéről
Most már sokadszorra találkozom olyan hirdetésekkel, amelyekben „laboratóriumban nevelt, steril piócákkal” 😂😂😂 végzett kezeléseket kínálnak. És minden alkalommal ugyanaz a mondat fogalmazódik meg bennem:
“A PIÓCA NEM STERIL ESZKÖZ, HANEM ÉLŐLÉNY!”☝️☝️☝️
Vajon valóban értjük azt az élőlényt, amelyet gyógyítás céljából használunk, vagy csupán megtanultunk egy alkalmazási technikát, és azt hisszük, hogy ezzel már a tudás birtokába kerültünk?
Mert a kettő között óriási különbség van. Először is tisztázzunk valamit. Ellenőrzött körülmények között tenyésztett orvosi pióca létezik. Steril pióca azonban mikrobiológiai értelemben nem létezik. A pióca természetes baktériumflórával rendelkező élőlény, amelynek biológiai működését nem lehet egyszerűen sterilizálni. De a problémám ennél sokkal mélyebben gyökerezik.
A népi gyógyászat nem azonos a természetgyógyászattal, és egyik sem azonos az orvoslással!!!☝️☝️☝️
A népi gyógyászat évszázadokon, évezredeken át formálódó tapasztalati tudás. Nem tanfolyamokból, nem reklámokból és nem előre összeállított betegséglistákból született. A népi gyógyászat alapját a természet megfigyelése, az ember és környezete közötti kapcsolat, a körülöttünk élő növények, állatok, ásványok, kövek, vizek és természeti jelenségek megismerése, valamint ezek hagyományos felhasználása adta.
A tudás generációról generációra öröklődött, és a tapasztalatok alakították.
A természetgyógyászat ezzel szemben ma különféle módszereket összefogó, részben képzésekhez és jogszabályi feltételekhez kötött tevékenységi terület. Az orvoslás pedig saját tudományos, diagnosztikai, terápiás és szakmai felelősségi rendszerrel rendelkezik.
Ezek között lehetnek kapcsolódási pontok, de nem szabad összemosni sem a hagyományukat, sem a tudásukat, sem a jogosultságaikat.
A népi gyógyászat számomra nem az orvostudomány helyettesítése. Sokkal inkább egy régi szemlélet megőrzése, amely az embert nem választja el attól a természeti világtól, amelyben él. …és éppen ezért tartom különösen fontosnak, hogy aki ehhez a hagyományhoz nyúl, az ne csak a módszert ismerje, hanem annak eredetét, korlátait és felelősségét is.
A piócázás több ezer éves hagyomány.
De a hagyomány nem azonos a bizonyítékkal!
A piócák alkalmazása ismert az indiai ájurvédikus gyógyászati hagyományban, az orosz gyógyászati gyakorlatban és az európai, köztük a magyar népi gyógyászatban is. Az indiai hagyományban Jalaukavacharana néven találkozunk vele. Az orosz hirudoterápia szintén jelentős történeti és gyakorlati hagyományokkal rendelkezik.
Mégis fel kell tennünk a kérdést: - Mennyit tudunk valójában a piócáról, és mennyi az, amit csak feltételezünk?
A pióca nem pusztán vért szív. Nyálváladékával számos bioaktív anyagot juttat a szervezetbe, amelyek közül többnek a biológiai hatását tudományos kutatások igazolták. De ezeknek az anyagoknak a megismerése nem jelenti automatikusan azt, hogy minden betegségre, minden embernél, minden alkalmazási mód mellett igazolt lenne a piócakezelés eredményessége. Vannak orvosilag megalapozott, meghatározott alkalmazási területei, például egyes rekonstrukciós sebészeti helyzetekben. Ugyanakkor a hagyományos piócázáshoz társított számos egyéb gyógyhatás tudományos bizonyítottsága hiányos vagy bizonytalan. Számomra ez egy hatalmas, sok tekintetben még feltáratlan világ. Olyan, mintha egy sötét kalapba nyúlnánk bele, amelyben sokféle tapasztalat, megfigyelés és lehetőség rejtőzik. Keresünk, kutatunk, összefüggéseket próbálunk megérteni, de nem állíthatjuk, hogy már minden válasz a birtokunkban van. Lehet beszélni arról, hogy a modern társadalom eltávolodott a természetes gyógymódok hagyományaitól. Lehet vitatni a gyógyszerközpontú szemléletet, és lehet további kutatásokat sürgetni. De a tudományos bizonyítékok hiányát nem lehet egyszerűen a gyógyszeriparra hárítani. …és a hagyományra hivatkozva sem lehet felmenteni senkit a szakmai felelősség alól.
Nincs két egyforma beteg. Nincs két egyforma történet. A népi gyógyászat egyik legfontosabb tanulságának azt tartom, hogy nem pusztán egy betegséget látunk, hanem egy embert. Egy embert a saját életével, előzményeivel, testi állapotával, terhelhetőségével, érzékenységével és egyéni reakcióival. Éppen ezért különösen zavarónak tartom azokat az interneten terjedő, sokszor egymástól átvett felsorolásokat, amelyek azt hirdetik, hogy a pióca erre jó, arra jó, ezt gyógyítja, azt megszünteti. Mintha csak egy terméket kínálnánk a piacon!
Az emberi szervezet nem egy előre összeállított kezelési táblázat szerint működik.
Két azonos diagnózissal rendelkező ember egészségi állapota, kockázatai és kezelésre adott válasza is jelentősen különbözhet. Nem ígérhetünk mindenkinek azonos eredményt, azonos gyógyulási időt, és nem állíthatjuk, hogy ugyanaz a beavatkozás mindenkinél ugyanazt a hatást váltja ki. A kezelő feladata nem az, hogy mindenáron találjon valamit, amit alkalmazhat.
Hanem az, hogy felismerje, mikor indokolt egy módszer, mikor nem, és mikor kell más szakemberhez, elsősorban orvoshoz irányítani a segítséget kérő embert.
Jövőre lesz harminc éve annak, hogy elkezdtem foglalkozni a természetes gyógyító folyamatokkal, az emberi szervezet működésével és a népi gyógyászat hagyományaival. Kozmetikusként is végeztem, amely szakma jóval többet követel annál, mint amit sokan kívülről látnak. A bőr és a bőr alatti szövetek felépítésének, élettani működésének, a keringési és nyirokrendszeri folyamatoknak, valamint a különböző külső hatásokra adott szöveti reakcióknak az ismerete mind fontos részét képezi ennek a szakmai tudásnak. Az elmúlt közel három évtizedben azonban számomra a legnagyobb tanítómester nem egyetlen tankönyv vagy képzés volt, hanem maga az ember, a természet és a folyamatos megfigyelés. Szakmai utam egyik különösen meghatározó és számomra nagy jelentőséggel bíró állomása volt, hogy a németországi Mainzi Johannes Gutenberg Egyetem által szervezett akupunktúrás képzésen volt lehetőségem tanulni és elsajátítani e több ezer éves gyógyászati hagyomány alapjait. Ez a tanulmányi időszak nem csupán egy újabb módszer megismerését jelentette számomra, hanem alapvetően formálta az emberi szervezetről alkotott szemléletemet. Segített mélyebben megérteni a hagyományos kínai orvoslás energetikai szemléletét, az emberi szervezet belső egyensúlyáról vallott tanításait, valamint ráirányította figyelmemet a test természetes önszabályozó és regenerációs képességeire. Talán az egyik legfontosabb felismerésem az volt, hogy az emberi szervezetet nem lehet pusztán egymástól elkülönülő szervek, szövetek és betegségek összességeként szemlélni. Az ember egy összetett élő rendszer, amelynek működésében a testi folyamatok, az életmód, a környezet és a lelki állapot egyaránt szerepet játszanak. Ez a tapasztalat a mai napig meghatározza a népi gyógyászathoz való viszonyomat, és megerősített abban, hogy a valódi szakmai tudás nem csupán egy kezelési technika elsajátításából, hanem az emberi szervezet működésének folyamatos megismeréséből, a tapasztalatból és mindenekelőtt a felelősségből épül fel. Minél többet tanultam, annál inkább megértettem, hogy mennyi mindent nem tudunk még az emberi szervezetről. …és talán éppen ez különbözteti meg a felelősségteljes gyógyítói szemléletet a pusztán megtanult kezelési technikától. Nem attól lesz valaki hiteles, hogy hány módszert sorol fel a neve mellett, hanem attól, hogy ismeri azok lehetőségeit, korlátait, és képes felismerni, mikor nem szabad beavatkoznia. Ma már sokszor magam számára is zavarba ejtő pontossággal érzem meg, akár az első beszélgetés során, hogy milyen testi, lelki és szellemi összefüggések, régen hordozott terhek, belső konfliktusok vagy berögzült életminták állhatnak egy-egy ember nehézségeinek hátterében. Nem állítom, hogy mindenre tudom a választ, és azt sem, hogy minden betegség mögött lelki eredetű probléma húzódik meg. De azt megtapasztaltam, hogy az ember olykor olyan összefüggések felismerésével kerül közelebb önmaga megértéséhez, amelyekre korábban senki nem irányította rá a figyelmét.
Harminc év tapasztalata számomra nem azt jelenti, hogy mindenre tudom a választ. Hanem azt, hogy ma már sokkal nagyobb felelősséggel teszem fel a kérdéseket.
…és itt jön a lényeg!!!☝️☝️☝️
Itt nincs helye szakmai féltékenységnek!🔥🔥🔥
Ezt különösen szeretném hangsúlyozni. Amikor egy ilyen témában megszólalok, nem egy másik kezelő vendégkörével, népszerűségével vagy anyagi sikerével foglalkozom.
A betegbiztonságról beszélek!☝️☝️☝️
A piócázás invazív beavatkozás. A pióca áthatol a bőrön, vérzést okoz, és biológiailag aktív anyagokat juttat a szervezetbe. Ez nem egy egyszerű masszázs. Nem egy kellemes wellness-szolgáltatás. Nem egy ártalmatlan természetes praktika. Ennek a beavatkozásnak lehetnek ellenjavallatai, vérzéses, allergiás és fertőzéses szövődményei, valamint gyógyszerkölcsönhatásokkal kapcsolatos kockázatai.
Aki ezt végzi, annak nemcsak azt kell tudnia, hogyan helyezzen fel egy piócát, hanem azt is, mi történik közben az emberi szervezetben, milyen veszélyeket kell felismernie, és hogyan kell eljárnia szövődmény esetén!!!
…és itt lép be a jogszabályi felelősség is.☝️☝️☝️Magyarországon a természetgyógyász végzettség önmagában nem jogosít fel szövetekbe hatoló beavatkozások végzésére.
A 11/1997. (V. 28.) NM rendelet korlátozza a nem orvos természetgyógyászok által végezhető invazív tevékenységeket. A jogosulatlan gyógyító tevékenység pedig a körülményektől függően akár a Büntető Törvénykönyv 187. §-ában szabályozott kuruzslás tényállását is felvetheti.
Egy piócatenyésztő engedélye nem jelenti azt, hogy a tőle vásárló személy jogosult embereken ilyen beavatkozást végezni.
A hagyomány tisztelete nem mentesít a törvények betartása alól.☝️☝️☝️
A kezelés nem reklámtermék, a beteg pedig nem vásárlói statisztika! ☝️☝️☝️
A piócázást nem lehet úgy hirdetni, mint egy doboz fogyasztószert, amelyhez hangzatos ígéreteket társítunk. Nem lehet az elsődleges cél, hogy minél több vendég jelentkezzen, minél több időpont teljen be, és minél több kezelés kerüljön értékesítésre.🤬🤬🤬
A tájékoztatásnak természetesen van helye. A felelős, valósághű szakmai tájékoztatásnak különösen. De a reklám soha nem előzheti meg a beteg biztonságát.☝️☝️☝️
Mielőtt valaki ilyen beavatkozásra vállalkozik, pontosan tudnia kell, mi fog történni vele. Miért javasolják a kezelést? Milyen eredmény várható reálisan? Milyen kockázatai vannak? Milyen esetekben ellenjavallt? Milyen vizsgálatok szükségesek előtte? …és milyen lehetőségei vannak, ha a kezelés nem segít vagy szövődmény jelentkezik?
Nem elegendő annyit mondani, hogy „természetes, tehát jó”. A természetben ugyanis ugyanúgy jelen vannak a gyógyításban felhasználható anyagok, mint a mérgek, a veszélyek és a kiszámíthatatlan biológiai folyamatok. A természetes eredet önmagában nem jelent biztonságot.
Két ember találkozása az kétféle felelősség!!!☝️☝️☝️
A kezelőnek és a kezelésre jelentkező embernek egyaránt komolyan kell vennie a döntést. A kezelő felelőssége, hogy megfelelő tudással, jogszerű jogosultsággal, a szükséges egészségügyi információk birtokában és a szakmai korlátait ismerve járjon el. A segítséget kérő embernek pedig érdemes tájékozódnia, kérdeznie, elmondania betegségeit, gyógyszerszedését, korábbi tapasztalatait és elvárásait. …de a két fél felelőssége nem azonos mértékű. A szakmai alkalmasság megítélése, a kockázatok felismerése és a megfelelő tájékoztatás elsősorban a kezelő kötelessége.
A beteg nem azért fordul szakemberhez, mert már minden választ ismer, hanem éppen azért, mert segítségre van szüksége. A felelős beleegyezéshez nem az kell, hogy mindketten mindent százszázalékosan előre tudjanak - ez az orvoslásban sem lehetséges - hanem az, hogy a lényeges körülmények, a bizonytalanságok, a várható előnyök és a kockázatok világosak legyenek. A bizalom nem helyettesítheti a tudást. A jó szándék nem helyettesítheti a szakmai jogosultságot. És egy elégedett vendég ajánlása sem bizonyítja önmagában egy kezelés biztonságosságát vagy hatásosságát.
Az ember nem csupán egy kezelendő testrész.
A népi gyógyászat szemléletében az ember testi, lelki és környezeti kapcsolatait is fontosnak tartom. A régi gyógyítók számára az ember nem egyszerűen tünetek összessége volt. Figyelték az életmódját, a környezetét, a szokásait, a terhelhetőségét és azokat a körülményeket, amelyek között élt. Én is úgy gondolom, hogy az ember több annál, mint amit egyetlen laboreredmény vagy diagnózis leír. Beszélhetünk az ember belső egyensúlyáról, életenergiájáról, a természethez való kapcsolódásáról. Ezek a hagyományos szemlélet fontos fogalmai, még ha nem is mindegyik mérhető vagy igazolható a modern orvostudomány eszközeivel. De éppen ez a szemlélet követel még nagyobb alázatot.
…mert amikor valaki egy másik ember testéhez nyúl, nem pusztán egy technikát alkalmaz. Egy másik ember egészségéért vállal felelősséget.
…és ezt nem lehet néhány hét alatt megtanult mozdulatsorral, hangzatos elnevezéssel vagy szép reklámmal helyettesíteni.
Végezetül!!!
Nem a piócázás ellen beszélek.☝️☝️☝️
Nem a természetgyógyászok ellen beszélek.☝️☝️☝️ …és végképp nem a népi gyógyászat évezredes hagyományainak megkérdőjelezése a célom.☝️☝️☝️
Éppen ellenkezőleg! 🙏 Azt szeretném, hogy ezekkel a hagyományokkal méltó módon, felelősen, kellő tudással és tisztelettel bánjunk. Ne tegyünk úgy, mintha mindent tudnánk, amikor még rengeteg kérdésre keressük a választ. Ne nevezzünk valamit bizonyítottnak csak azért, mert évszázadok óta alkalmazzák.☝️
Ne használjunk tudományos szavakat pusztán azért, hogy hitelesebbnek tűnjünk. …és ne feledjük: nem mindenki alkalmas egy beavatkozás elvégzésére pusztán azért, mert megtanulta annak technikáját.☝️Aki pedig segítséget keres, annak azt tanácsolom: ne kapkodjon!☝️ Járjon utána a módszernek, a kezelő jogosultságának, a szakmai hátterének és a lehetséges következményeknek. Ne a reklám alapján döntsön. Mert az egészség nem üzlet, a bizalom nem felhatalmazás, a természet pedig nem reklámeszköz. ☝️☝️☝️
A népi gyógyászat számomra nem a csodák ígérete.
…hanem a természet tisztelete, a tapasztalat megbecsülése, az ember megismerésére való törekvés, a saját korlátaink felismerése és mindenekelőtt a felelősség.
A legnagyobb tudás néha éppen abban mutatkozik meg, hogy felismerjük: mikor nem szabad beavatkoznunk.☝️☝️☝️
Bocsi, ha hosszúra sikeredett, de a te érdeked és a népigyógyászat tisztelete is ezt kívánja!
(a képen egy hirdetési szöveg látható)