23/02/2026
Véget ért a farsangi időszak... (👹👺😈)
Az elmúlt időszakban, a farsangi ünnepség kapcsán, olyan jelmezekkel és figurákkal találkoztam (személyesen és a médiában), amelyek életkorukat tekintve még nem feltétlenül az óvodás korosztály világához tartoznak... Gyógypedagógusként, logopédusként, alternatív oktatási formákat tanult és alkalmazó pedagógusként fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az óvodáskor a személyiségfejlődés, az érzelmi biztonság, a szociális készségek és a beszédfejlődés kiemelten érzékeny időszaka. A gyermekek ebben az életkorban még nem rendelkeznek azokkal a kognitív és érzelmi szűrőkkel, amelyek segítségével a látott tartalmakat megfelelően tudnák értelmezni, feldolgozni és elhatárolni a valóságtól.
A modern rajzfilmek és digitális tartalmak jelentős része gyors tempójú, intenzív vizuális és hangi ingereket közvetít, gyakran tartalmaz agresszív, félelmet keltő vagy életkorukhoz nem illeszkedő elemeket (pl. harc, démonikus figurák, természetfeletti ijesztő és agresszív lények). Ezek a tartalmak:
-fokozhatják a szorongást és a félelmek megjelenését (pl. alvásproblémák),
-befolyásolhatják a gyermekek játékát és viselkedésmintáit,
-nehezíthetik az érzelmi önszabályozás fejlődését (apropó ingerlékenység…),
-hatással lehetnek a figyelemre és a beszédfejlődésre,
-csökkenthetik a kreatív, belső képalkotásra épülő játék lehetőségét.
A szakirodalom és a gyermekfejlődési ajánlások (WHO, AAP, APA, AAP érdemes utána olvasni) egyaránt hangsúlyozzák, hogy óvodáskorban a képernyő előtt töltött idő mennyisége és minősége egyaránt meghatározó. Kiemelten fontos:
-a napi képernyőidő korlátozása, (a szakmai ajánlásokat összevetve nem ajánlom naponta)
-a tartalmak előzetes szülői ellenőrzése,
-az életkornak megfelelő, lassabb tempójú, erőszakmentes mesék választása,
-valamint a közös mese- vagy rajzfilmnézés, amely lehetőséget ad a látottak megbeszélésére.
A gyermekek számára ebben az életkorban a legtermészetesebb és hatékony tevékenységek továbbra is a szabad játék, a mozgás, a közös mesélés, a rajzolás, az éneklés és a személyes interakciók. Ezek támogatják leginkább a beszédfejlődést, a gondolkodást és az érzelmi biztonság kialakulását.
Fontos, hogy fordítsunk kiemelt figyelmet arra, hogy gyermekünk milyen tartalmakkal találkozik, és lehetőség szerint biztosítsunk számukra életkoruknak megfelelő, biztonságos médiaélményeket.
Molnár Rèka-M.
