Lélektulipán-Nagy Berta

01/10/2026

26/08/2026

Mi is az a Reiki?

A Reiki története szájhagyományon alapul, mely mestertől mesterig, mestertől tanítványig terjed. Ami így szól:

A Reikinek, mint természetes gyógyításnak, megalapítója Dr. Mikao Usui volt az 1880-as évek végén. Dr. Usui egy kis keresztény egyetem, a Doshisha Egyetem rektora Japánban, Kiotóban, s emellett keresztény lelkész is. Egy összekülönbözés a hallgatókkal a vasárnapi iskolában megváltoztatta Usui életét, élete célját, mely arra sarkallta őt, hogy felmondja az állását, és felkutassa a Szentírásból azt a titkot, hogy Jézus tanítványai hogyan gyógyítottak. Kutatásai során rájött, hogy a buddhista hagyományok említést tettek Buddha hasonló tetteiről. Hét év tanulmány után Dr. Usui a tudás birtokába került, majd felvonult egy szent hegyre, ahol 21 napot töltött meditálással, böjtöléssel. A 21. napon meglátott az égen egy fénysugarat, amely megjelenítette előtte a szimbólumokat, melyeket útja során felfedezett. A szimbólumok beégtek emlékezetébe.

Ez a Reiki története. Nem kell elhinned mindazt, amit most elolvastál. A mai ember szkeptikus, nem sok mindenben hisz. Elfelejtettünk hinni, alázatosak lenni. Sajnos napjainkban ezek nem magától értetődő dolgok, hanem meg kell tanulnunk őket. Ekkorát változott a világ!

A Reiki tisztasága tudod, miben rejlik? A Mester pont úgy köteles továbbadni tudását tanítványának, ahogy valamikor az ő Mestere is átadta. Felelős tudásáért, bölcsességéért, a Reikiért és a tanítványáért is. Nem módosíthat rajta, ez etikátlan lenne. Én is így tanultam a Mesteremtől.

Ezáltal azt is megtanulod, hogy legyél alázatos, befogadó, tanulj hitet, tanuld meg a határokat meghúzni, maradj hiteles és hű. Tiszta, lineáris energia, amelyet nem te, mint beavatott kezelő adsz, hanem csak áramoltatod, átfolyik rajtad, ha úgy tetszik, a Reiki csatornája leszel. Így közvetíted annak, akinek szüksége van rá.

Kiemelnék egy fontos mondatot, mert fontosnak tartom:

„A szimbólumok beégtek emlékezetébe.”

Ez azt jelenti, hogy Dr. Usui a fény által megkapta a beavatást. Nem elég csak tudni és tudást felhalmozni, ez önmagában nem elég ahhoz, hogy átalakulj és használd. Magadévá tenni valamit egy folyamat, sőt egy szertartás, de napjainkban elfelejtkeztünk a szertartások fontosságáról.

Beavatás. A Mester beavatja tanítványát a Reiki világába úgy, hogy semmit nem másít meg. Ez a Reiki csodája. Beavatást kapsz, hogy ne csak a tudás birtokában legyél, hanem átjárjon, alakítson, és alázatos használója legyél, amellyel magadon is segíteni tudsz, és természetesen mindenkinek, aki a segítségedet kéri.

**Nagy Berta**

**Forrás:** Boncz Julianna – *Tradicionális Reiki és Rebirthing – Újjászületés*

24/08/2026

“Elengedni valakit nagyon nehéz.
Azért mondja Jézus, hogy a „saját lelkünktől” is el kell távo­lodnunk, mert akiket szeretünk, azok belénk nőttek, „hozzánk tartoznak”. Lelkünk részeivé váltak.
Ott van a lelkünkben az egész „jelmeztár”! Minden szerep és minden szeretet oda van belenőve, belevarázsolva. Ezért mond­juk, ha elvesztünk valakit: „Úgy érzem, mintha a lelkem szakadna ki!” És ez így is van! Addig nem tudunk kedves játszótársainktól elválni, amíg rá nem döbbenünk arra, amit halálunk után mind­annyian meglátunk, hogy többek vagyunk, mint a földi szerepeink.
Ne felejtsd el, hogy a lelkünk (pszichénk) még nem az Önva­lónk. Csak ruhája a szellemünknek, éppúgy, mint a testünk, még akkor is, ha jóval finomabb anyagból – érzésből, gondolatból, energiából – van szőve.
Vagyis az „elengedő szeretet” a saját lelkünkkel való viszo­nyunkat is jelenti.
A SAJÁT LELKÜNKET IS EL KELL ENGEDNI. Minden sze­repével, ragaszkodásával, mohóságával, vágyaival, érzéseivel.
Az apotassomai azt jelenti, hogy valamitől, ami nagyon közel volt hozzánk, el kell távolodni, és a megfelelő helyre kell tenni. Saját lelkünkkel is távolságot kell felvenni. Ránézni magunkra, és az érzéseinket is elengedni: Látom, de nem az enyém már. Mintha más érezte volna.”

Müller Péter-SzeretetKönyv, 2016

20/08/2026

Személyes tapasztalatomat szeretném veletek megosztani a családállításokról, amelyeken én is segítőként vagy állítóként veszek részt. Magyarországra, pontosabban Budapestre járok állítani, mert itt találtam meg azt a segítőt, akire rábízom a felmenőim életét és történetét, és persze általuk jómagamat is.

Csodálatos tapasztalnom, hogy egyre gyakoribb, amikor férfiak is elmennek ezekre az eseményekre. Lehet, kezdetben nehezebben alkalmazkodnak, vagy tele vannak kérdésekkel, hiszen sok esetben önmagában a családállítás fogalma és az ott történtek is megfoghatatlanok. Nem tudod szájbarágósan elmagyarázni. Ezt tapasztalni kell, és ők eljönnek tapasztalni, még akkor is, ha kétségekkel vannak teli.

Aztán rengeteg pár jön családállítani, ami szintén fantasztikus számomra. El tudjátok képzelni azt a bensőséges kapcsolatot, amikor élek valakivel, néhány dolgot megosztok az életemmel kapcsolatban, de megosztom vele a felmenőim életét is úgy, hogy végignézi egy állításban?

Eszembe jutott az a kérdés, hogy vajon nem félnek-e megmutatni egymásnak életük sötét bugyrait? Aztán meg is állítottam ezt a gondolatmenetet, mert itt ők a félelmeken túlléptek. Ők kiléptek a saját körükből, amely biztonságos volt, még hogyha kellemetlen is, de kiléptek, és az állításokon egymást látják tiszta valóságban. A nehézségeiket, a küzdelmeiket, mintáikat, és nem megoldani akarják egymás életét, hanem támogatják egymást.

Számomra ez olyan lenyűgöző, hogy nem tudok nem nagy szavakat használni! Ott vannak közösen, de mindketten csakis a saját életüket akarják rendbe tenni, először is magukért, azután a kapcsolat fejlődése érdekében.

Te el tudod képzelni, hogy olyan közel engedd magadhoz a párod, hogy a felmenőid történetét megismerhesse, hogy teljes mértékben átlássa, hogy minek vagy te a hordozója, hogy hol voltál és hova jutottál? Ez számomra egy olyan mély szeretetet és tiszteletet jelent!

Hogy elkezdjünk hinni valamiben, néha az kell, hogy a saját szemünkkel lássuk, hogy ilyen is lehetséges. És nemcsak lehetséges, hanem van is!

Nagy Berta

17/08/2026

“De mi van akkor – kérded –, ha apám vagy anyám nem tiszteletre méltó? Ha önző, vacak, gonosz ember? Ha csak úgy úsztam valaha a méhében és a lelkében, „mint egy koszos pocsolyában”? (Ez Feldmár András kifejezése, akinek vallomása és terápiás gyakorlata teli van ilyen esetekkel.) Mit tegyen egy „rossz anya” gyereke? Akit megnyomorítottak a szülei? Akinek élete azon múlik, hogy milyen mértékben tudja letépni magáról hiszterikus, önző anyjának vagy zsarnok apjának még az emlékét is? Aki csupa seb? Akit gyűlöltek, elhagytak, meggyötörtek a szülei? Akinek lelke csupa vád és zokogásra késztető értetlenség?
Mit tegyen?
Ez már a terápia területe. Az egyénre szabott válasz itt már szaktudást igényel.
Az én tapasztalatom az, hogy az ilyen sérült állapotban mindaddig benne maradunk, amíg nem lépünk túl a gyermeki szeretet színvonalán.
Amíg lelkünk gyermeki szinten marad, fájnak a gyermeki sebeink is.
Az elszakadás pedig nem más, mint hogy az ember leveti magáról a gyermekkorát, és felnőtté válik. Ez mindenképpen határozottságot igényel. Néha kíméletlenséget is. Letépni magamról „rossz anyám” vagy „rossz apám” emlékét azt jelenti, hogy lelkem egy sérült darabjától megszabadulok. Nem tőlük – hanem a saját lelkemtől.
Mert bennem vannak. Ez a megszabadulás legalább olyan nehéz, mint amikor megszülettem, s embrióból csecsemő lettem. Most is hasonló történik, „megölöm” lelkemben a gyermeket, s felnőtté szülöm magam.
S ezentúl nem úgy nézek magamra, mint a szüleim kisgyerekére, hanem mint Önmagamra. Mint a saját teremtményemre, akiért senki más nem felelős csak én, Én, egyedül! Se anyukám, se apukám, sem a társadalom, amelyben élek: csakis én!
Kérlek, figyelj arra, amit most mondok, mert ez a rossz emlékektől való megszabadulás kulcsa.”

Müller Péter- SzeretetKönyv, 2016

11/08/2026

Sokat tanulmányozom a kínai medicinát. Egy volt csoporttársnőm vezetett rá, hogy olvassak bele. A kínai medicina a betegségeket, mint testi tünet lelki okait tanulmányozza és írja le. Színte minden vendégemnél alkalmazom én is, főleg azoknál, akik Reikire járnak hozzám és ha van valami testi panaszuk, mely zavarja őket a konzultációkkal folytatjuk.

Én nem gyógyítok és nem gyógyíthatok. Nem az én életfeladatom és nem is lennék méltó rá, hiszen a tanulmányaim nem erről szólnak és bölcs sem vagyok hozzá de a lélek dolgait értem és folyamatosan tanulom megérteni. Az érzéseket is értem. Én nem a testi tüneteket oldom, hanem a hozzá kötődő beragadt energiát, érzéseket melyek megnehezítik az ember életét. A Reiki kezelések után tervet készítek a kínai medicina alapján a testi tünetet kiváltó lelki okokra. Ez az én mankóm, hogy tudjam követni mi az, amin dolgoztunk és mi az, amin még dolgoznunk kell. De ez a mankó nem kőbe vésett, hanem rugalmas. Fontos elmondanom a vendégnek, hogy lesznek kitérők, mert ahogy nyitogatjuk az ajtókat és egyre mélyebbre megyünk, lesznek olyan egyéni állítások, amelyek sokkal több mindent megmutatnak. Ezt nem lehet tervbe venni. Ez csak jön, mert a lélek készen áll a megértésre, az elengedésre és a tovább haladásra. Aztán visszatérünk a tervhez, folytatjuk, míg kísérni tudlak vagy amég te szeretnéd.

Olyan csodálatos a másik ember lelki világát lassan nyitni, felfedezni, hogy mennyi minden értékes van ott azért, hogy látható legyen számára is. Ezen kívül pedig a te lelki világod az én tükröm is, mert sokszor megtalálom magam a másik ember csalódottságában, szomorúságában, sebeiben.

Ott ül valaki veled szemben, a segítségedet kéri, te pedig látod az életed nyers igazságait. Ahogyan Müller Péter írja “Segíts a te varázsoddal az én varázsomat megoldani” vagyis segíts a te világoddal megérteni a saját világomat. Ezt jelenti amikor tükröt mutatunk egymásnak. Adok és kapok. Milyen csodálatosan működünk!

Nagy Berta

Időpontot a következőképpen kérhetsz:
☎️ Telefonon: 0750 474 844
📱Messenger vagy WhatsApp üzenetben
📨E-mailben: [email protected]

05/08/2026

Nagymamám szokta ezt a közmondást hangoztatni, nem véletlenül: “Az okos enged, a szamár szenved”. Nos, úgy gondolom, hogy ennek a mondásnak az értelme sokkal mélyebb, mint gondolnánk és nem kívül keresendő, hanem belül.

Tudod, van két énünk: a szeretetteljes, odaadó, alázatos és az egoista, lázadó, a “pfuj azta mindenét”.

A mondás többféleképpen is értelmezhető:
1. Nem vitatkozom, megadom magam így elkerülöm a további feszültséget. (Megadom magam, megalázkodom csak ne kelljen tovább ezt csinálnom.)
2. Nincs kedvem most ezzel foglalkozni, legyen a másiknak igaza, zárjuk le és menjünk tovább.( Nem figyelek a másikra, meg sem hallom, amit közölni szeretne velem.)
3. Makacs emberrel nincs mit kezdjek, fölösleges. (Igen, ennek a döntésnek is meg van a maga haszna.)
4. Odaadó leszek, külső szemmel megfigyelem a viselkedésem, a reakcióm, megértem a saját tetteim, megvizsgálom és megértem a másik ember reakcióját és tetteit majd kommunikációval és aranyközépúttal megoldjuk a felmerülő problémát. (Ez azért is helyesebb, mert itt van önvizsgálat és csak utána jövök a megoldással.)

Én mégis ezt kérdezném tőled. Mi van akkor, ha ennek a közmondásnak a megfejtése ott van legbelül? A kívül zajló esemény pedig csak a tükör.

Írtam feljebb, hogy van két énünk, aki néha haragban vannak egymással. Nos, a szeretetteljes énünk nem haragszik, ő befogadó és megértő, na de az egónk az biza lázad és vitatkozik, mert fél az újabb megsebzéstől, csalódástól. Számára, “Az okos enged, szamár szenved” csak annyit jelent, hogy feladom, megint fejet hajtok és ugyan abban a gödörben vagyok, mint voltam. Újabb falakat épít, új illúziókat teremt, viszont ez csak arra hív minket, hogy meghallgassuk azt a felünket, aki segítségért kiabál, akivel valami történt. Az a felünk, aki ide visszatér, az sosem az egónk lesz, hanem a szeretetteljes énünk. Hajlandó vagyok, szembenézni a fájdalmammal, nehézségeimet megfigyelem, megértem és feloldom. Odafordulok magamhoz, mert az “okos”, az enged.

Nagy Berta