Bodon Judit dietetikus

17/10/2026

Mai emlékeztető:
Dietetikusként nem az a feladatom, hogy megmondjam neked, hogy mikor, mit és mennyit egyél, hanem az, hogy segítsek neked megtalálni azokat az étrendi, életmódbeli megoldásokat, amelyek támogatják az egészségcéljaidat, számodra relevánsak, az aktuális életlehetőségeiddel harmonizálhatóak, és ily módon fenntarthatóak.

A te életednek te vagy a szakértője, így az életmódoddal kapcsolatos döntésekben is te vagy a legkompetensebb személy.

17/10/2026

Az intuitív evés rendszerének 10. alapelve az ún. gondoskodó táplálkozás elve. E mentén kerülnek megfogalmazásra azok az irányok, lehetőségek, gondolatok, amelyek hatással lehetnek az evéssel kapcsolatos döntéseinkre, amikor már látjuk, hogy a merev diétás szabályok - kivétel egyes krónikus betegségek esetén - nem az egészségünk támogatását szolgálják valójában.
A gondoskodó táplálkozás elve szerint olyan alapanyagokat, ételeket választunk, amelyek hozzájárulnak a jóllétünkhöz, alkalmazkodnak az ízlésünkhöz és a kulturális gyökereinkhez, miközben kapcsolódunk a testi érzeteinkhez, jelzéseinkhez, és tiszteletben tartjuk ezeket. Ez nem egy "tökéletes" evési rend (ilyen nem is létezik), hanem egy dinamikus, a változó élethelyzeteinkhez rugalmasan adaptálható szokás-, és viselkedési rendszer, amely mindig az egyénre jellemző.
Csak te tudod, hogy neked mi a megvalósítható, a hosszú távon fenntartható rendszer. ❤

Az, hogy nem követünk merev étrendi szabályokat, nem jelenti azt, hogy nem lehetnek egyéni étrendi céljaink - az én esetemben pl. hogy rendszeresen egyek hüvelyest, zöldségeket - ld. vöröslencsefőzelék sült kelbimbóval. Az intuitív evés rendszerének alapeleme az egészség támogatása - úgy, ahogy neked jó, és nem úgy, ahogy szerintem neked kellene. ❤

16/10/2026

Kedvenc őszi levesed?
👇🍲👇

10/10/2026

Mai emlékeztető:
❤ Az egészséged sokkal több, mint egy szám a mérlegen. ❤

Senki előtt nem titok, hogy az egészségünket számtalan tényező befolyásolja: a genetika, a nem, az életkor, az alvás, a stressz, a táplálkozás, a mozgás, a társas kapcsolataink, a lakóhelyünk, az eü. ellátáshoz való hozzáférésünk, aktuális élethelyzetünk, anyagi lehetőségünk, lakóhelyünk és -környezetünk, egészségtörténetünk, családi környezetünk stb.

Érthetetlen számomra, hogy ha mindannyian tudjuk ezt, akkor miért van ekkora fókusz a testsúlyon?
👉 A testsúly önmagában nem mutatja meg, hogyan érezzük magunkat, milyen betegségekkel élünk, vagy mire van szükségünk ahhoz, hogy jobban legyünk.

A testsúlysemleges egészségügyi szemlélet nem az egészség jelentőségének tagadása. ❤
Éppen ellenkezőleg: arra törekszik, hogy az embert teljes egészében lássuk, és hogy - a testsúlyfókusz helyett - ne veszítsük szem elől az egyéni szükségleteket, a tüneteket, az életlehetőségeket és az életminőséget.

Mindannyiunknak ugyanúgy jár a figyelem, a tisztelet, a biztonság, az ítélkezésmentesség, és a megfelelő egészségügyi ellátás – testmérettől függetlenül.

Te mit gondolsz: mi minden tartozik az egészség fogalmába a testsúlyon túl? 👇 👇 👇

09/10/2026

Egy kliensemmel beszélgetve elhangzott a számból az a mondat, hogy:
"Az evés öngondoskodás."
És ezzel megleptem a klienst. Mert ő még sosem gondolt így az evésre.
Pedig. ❤

Az a gondolat talán többeteknek triviális, hogy az evés öngondoskodás abból a - funkcionális - szempontból, hogy ez biztosítja az életbenmaradásunkat.
Az a gondolat azonban, hogy az evés öngondoskodás lehet akkor is, ha nem az életbenmaradásunkat szolgálja, már kevesebbeknek alapvetés.
Ennek okaként én azt látom, hogy bűntudat övezi (na nem véletlenül - "köszi" diétakultúra) azt a viselkedést, amikor akkor is eszünk, amikor nem vagyunk biológiailag éhesek, neadjisten 😱 evéssel kezeljük a nehezebb érzelmi helyzeteket, evéssel nyugtatjuk, kényeztetjük magunkat. (És nem, az intuitív evés rendszerében sem csak akkor eszünk, ha éhesek vagyunk, ez nem egy éhség-teltség diéta.)
Pedig ez utóbbi is öngondoskodás, és semmi szégyellnivaló nincs benne, és az is tuti fix, hogy nem bűn.
Ezeket a helyzeteket mindig egyedileg érdemes vizsgálni, kíváncsisággal: Mi történik? Mire van szükségem? Hogy tudom ezt a szükségletet akkor és ott kielégíteni, esetleg közép-, hosszútávú stratégiát kidolgozni.
A cél nem az, hogy soha többet ne egyél, ha feszült, fáradt, csalódott stb. vagy, hanem az, hogy ha, és amennyiben lehet, ne az evés legyen ezekre a helyzetekre az egyetlen eszközöd (és persze, hogy az alaphelyzetre szülessen megoldást, ami nyilván gyakran nem könnyű, nem egyszerű). ❤

Ismerős neked ez a helyzet? 👇👇👇

08/10/2026

‼️Újra ‼️ megnyílt a jelentkezés az 𝐄𝐆𝐘É𝐋 𝐒𝐙𝐀𝐁𝐀𝐃𝐎𝐍! online programomra

Ha
❤ úgy érzed, hogy fontos számodra az egészséged, de eleged van az újabb és újabb diétákból, "életmódváltó" programokból...
❤ túl vagy már a ki-tudja-hányadik próbálkozáson - vagy esetleg még sosem diétáztál, mert tudod, hogy ez nem a te utad, viszont nem tudod, hogy akkor merre haladj...
❤ szeretnél ráhangolódni a testedre, és újra bízni benne...
👉 és elég bátor vagy ahhoz, hogy kipróbálj egy teljesen új megközelítést
.. akkor neked szól az Egyél Szabadon! online programom, amelyet azok számára állítottam össze, akik szeretnének felszabadító örömöt megélni az evésükben, és kialakítani egy bűntudattól, önostorozástól mentes fenntartható életmódot.

Van még pár szabad hely a csapatban, ha szeretnéd megtapasztalni ezt a tudatos szabadságot az elkövetkezendő 10 hétben, akkor:
🖋 írd az "ÉRDEKEL" üzenetet ide a poszt alá kommentbe (vagy írj bátran üzenetet), és megbeszéljük a részleteket.

Visszajelzés az Egyél Szabadon! Program résztvevőjétől:
"Szeretném elmondani, hogy rengeteget adott a program! Túlzás nélkül a leghasznosabb programnak érzem az elmúlt jó pár évre visszamenően. Köszönöm, hogy létrehoztad, és hogy részt vehettem." ❤
(A program 𝐧𝐞𝐦 𝐢𝐧𝐠𝐲𝐞𝐧𝐞𝐬, a programban résztvevők kiválasztása előzetes beszélgetés alapján történik.)

Várlak teljes elfogadással, együttérző szeretettel, őszinte kíváncsisággal!

07/10/2026

A minap az Egyél Szabadon! Programom résztvevőivel arról beszélgettünk, hogy miként illeszthető be a palacsinta az étrendbe, ha szénhidrátanyagcsere-zavarral élünk.
Egy ilyen témában nagyon gyakori az a bináris gondolkodást tükröző hiedelem, hogy:
A - a hagyományos SEHOGY
B - csakis így vagy úgy megvariálva a receptet.

A bináris, fekete-fehér gondolkodás azonban egyrészt kevesek barátja, másrészt totál nem életszerű, harmadrészt meg szerencsére egyáltalán nem is szükséges.

Az alábbi lehetőségek között VAGY kapcsolat is fennállhat, nem kell mindegyiknek minden egyes alkalommal fixen teljesülnie:

🥞 hagyományos hazai palacsintát készítesz fehérjetartalmú töltelékkel: pl. túró, túró skyrrel krémesítve (most az egyszerűség kedvéért csak az édes ízekre gondolok) - MINDIG releváns az ízlésed, semmi olyat nem kell megenned, ami nem finom, vagy nem ad elégedettséget, de ha nyitott vagy, kísérletezz az állaggal, mennyiséggel (fókusz: fehérje)
🥞 ha nem szereted a túrós palacsintát, kérlek akkor se szomorodj el ❤
🥞 lehet bindzsizni a teljes kiőrlésű liszt arányával - abszolút ízlés mentén, nem kötelező (fókusz: ch-lassítás)
🥞 ha kétfogásos étkezés része a palacsinta, és az első fogás pl. egy leves, akkor az lehet kraftosabb: sokzöldséges / hüvelyesből készülő / húsos - pl. minestrone, bab- / lencse~, vöröslencse~ / húsos ragu~ - a lehetőségek köre végtelen (fókusz: összetett szénhidrát, élelmi rost, fehérje).
🥞 természetesen nem kell, hogy ez leves legyen, ha az ízlésedbe belefér, lehet
valamiféle főétel, saláta is - lehetőleg (sok) zöldséggel, és valami fehérjével (hús, hal, tojás, sajt, tofu stb.) - ha ez számodra biztonságot ad, vagy azt tapasztalod, hogy neked jó, akkor a főételnél variálhatsz a szénhidrát mennyiségével
🥞 ha van rá kedv, és lehetőség, palacsinta után el lehet menni sétálni - nem kell órákig, nem kell pörgős tempóban.

Mit hagytam ki? 🤔
Ahogy írtam fentebb, nem kell ezeknek a megoldásoknak mindig minden egyes alkalommal jelen lenniük, hanem életszerűen: egyszer így, egyszer úgy. Akkor sem kell bűntudatot érezned vagy önostoroznod, ha épp egyik sem valósul meg, és magában eszel meg egy lekváros palacsintát (nekem pl. ez utóbbi a kedvenc töltelékem).

Neked palacsinta jöhet?
👇👇👇

02/10/2026

A minap gasztroenterológián jártam, ment az anamnézisfelvétel, kicsit fura doki kérdezte a szokásosakat. Minden Ok volt, közben azért elhangzott 1-2 anekdota is a szűrővizsgálatokról, de nekem ez belefér, meg végre megkérdezhettem, hogy a mindenféle szkópokkal be szoktak-e menni a távolabbi bélszakaszokba is, akár ha szájon át, akár ha végbélen át indítják a vizsgálatot - és mint kiderült, maga a vizsgálati eljárás, és ehhez kapcsolódóan eszköz is létezik, de amikor teszteltek egy ilyet, 8 órányi munka volt egy teljes bél átvizsgálásában. Komoly, na.

Mindenesetre, mikor otthon aztán átfutottam az ambuláns lapot, azt találtam benne leírva, hogy:
"létvágy jó".

Megnyugodtam, jól vagyok.

21/09/2026