10/26/2026
OktĂłber 24. az Origami Világnapja. Ezen a napon ĂĽnnepelte ugyanis szĂĽletĂ©snapját Lillian Oppenheimer, az Angol Origami SzövetsĂ©g (BOS) Ă©s az Amerikai Origami SzövetsĂ©g (OrigamiUSA) alapĂtĂłja, aki világszerte nĂ©pszerűsĂtette az origamit.
Technikailag az origami cĂ©lja, hogy egy vagy több darab papĂrbĂłl pusztán hajtogatással formáljunk meg valamit, minden segĂ©deszköz – ollĂł, gĂ©mkapcsok, ragasztás stb. – használata nĂ©lkĂĽl.
A papĂrhajtogatás művĂ©szete Ă©s mestersĂ©ge hosszĂş Ă©vszázadokkal ezelĹ‘tt jelent meg Japánban, eredete kissĂ© homályba vĂ©sz. Az legkorábbi Ărásos emlĂtĂ©st a Genji monogatarihoz kötik, tehát a Heian-korbĂłl eredeztetik. Más források szerint Ihara Saikaku egy 1680-bĂłl származĂł rövid versĂ©ben találhatĂł az elsĹ‘ utalás a mai Ă©rtelemben vett origamira. Ihara Saikaku versĂ©ben arrĂłl Ărt, hogy eskĂĽvĹ‘k Ă©s egyĂ©b szertartások alkalmával papĂrbĂłl kĂ©szĂĽlt origamimadarakat használtak dekoráciĂłnak. Az origami kĂ©szĂtĂ©se eszerint eredetileg ĂĽnnepi alkalmakhoz kapcsolĂłdott. Egyes szamuráj családok rĂ©gi Ărásai közt olvashatĂłk szabályok arrĂłl, hogy a szertartások alkalmával milyen figurákat lehet használni, Ă©s hogyan kell Ĺ‘ket elkĂ©szĂteni.
1797-ben jelent meg az elsĹ‘ nyomtatott origamikönyv. SzerzĹ‘je Akisato Magakijima, a „Senbatsura orikatachi”, azaz „Az ezer daru hajtogatása” cĂmmel jelentette meg. 1845-ben Kan no Mado összegyűjtötte a tradicionális japán formákat, Ă©s ezután indult világhĂłdĂtĂł Ăştjára az origami.
A Japán OrigamiszövetsĂ©g 1973-ban alakult meg. Kiadványok, mintalapok terjesztĂ©se mellett rendszeresen Origami VilágkiállĂtásokat is szerveznek a tevĂ©kenysĂ©g nĂ©pszerűsĂtĂ©sĂ©re.
Illusztráció:
Yukawa Shōdō (1868–1955)
Origami. A Kinko FĹ«zoku Hyaku Bijin (Száz szĂ©psĂ©g rĂ©gi Ă©s Ăşj szokások tĂĽkrĂ©ben) cĂmű sorozatbĂłl
Japán, Meidzsi-korszak, 1903 körül
SzĂnes fametszet, papĂr
Japán Gyűjtemény, ltsz. HFM_87.4.1